Akvárium fórum

…akarsz beszélni róla?

augusztus 12th, 2012

Diszkoszokról röviden

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Először is szerintünk is gyönyörűek. Azonban kezdőknek egyáltalán nem ajánljuk. Tudni kell, hogy az itthoni tenyésztői állomány csekélynek mondható. Ismerünk jó pár tenyésztőt, akik bizony eltitkolják, hogy honnan is vannak a náluk kapható kis diszkoszok, és képesek a szemünkbe hazudni, és ez a kapcsolatok révén mindig ki is derül.:) Az, hogy jó néhányan képesek hazudni, hogy eladhassák diszkoszukat annyira nem meglepő, drága halakról van szó. Általában elmondhatjuk, hogy egy átlagos kiskereskedésben 4000-6000 Ft között mozog a 6-8cmes méretű diszkoszok. Minél nagyobbak, annál drágábbak. És ez nem véletlen.

Ha diszkosz halakat szeretnénk vásárolni, törekedjünk arra, hogy minél nagyobb méretűeket vegyünk. Minél kisebbek annál fogékonyabbak a betegségekre, stresszre és a tünetmentesség ellenére is elég nagy a halálozási arány. Mielőtt megvesszük őket, náluk különösen ellenőrizzük, hogy milyen állapotban vannak. Nincsenek e elsötétedve, jó húsban legyenek, kopoltyúk ne álljanak szétfele (kopoltyúféreg gyanú), és nyugodt nem kapkodó légzésük legyen. A gyors légzés lehet kopoltyú féreg jele, de könnyen elképzelhető, hogy csak nagy stressznek voltak kitéve nem régiben (pl. nem rég lettek odaszállítva). Csak tünetektől mentes halat vásároljunk. Minden tenyésztő azt mondja, hogy húúú az ő hala bírja a csapvizet, nincs szükség ozmóra, mindent megeszik, és parazita mentes. Ne higgy neki! A tüneteket ellenőrizd magad, amennyire csak tudod, azzal, hogy megfigyeled őket, a vízről pedig lejjebb…

A vizet ellenőrizd az akváriumodban. Amik nagyon fontosak: nitrát szint, nitrit szint(de ez más halaknál is fontos), keménység. A keménységre mindig azt mondják, hogy az nem számít, náluk is csapvízbe vannak… csakhogy könnyen lehet, hogy a tenyésztőnél csapvízben nevelkedett a hal, de nálad tutira más keménységű lesz a csapvíz, 10 fok feletti eltérést is mértünk már különböző városokban, magyar csapvíz szabvány ide, vagy oda. A legjobb megoldásnak azt tartjuk, hogy ha feles (fél ozmó, fél csapvíz) vízbe tartjuk őket. A feles víz azért is jó, mert az ozmó víz, ha készülékünk olcsóbb fajta (nincs benne visszasózó), nem tartalmaz ásványi anyagokat, amik létfontosságúak a halak és növények számára.

A hőmérsékletre annyira nem kényesek, de 25 fok alatt és 30 fok felett már lathatóan nem érzik jól magukat.

Egyszerre többet vásároljunk, így minimalizáljuk, hogy új hallal parazitát/meglévő halunk immunrendszerének ismeretlen baktériumkultúrát hurcoljunk az akváriumba.

Szintén fontos, hogy nagyon stresszes halakról van szó. A szállítás/új környezet nagyon megviseli őket. Ez látható is rajtuk. Elbújnak szaporán lélegeznek, stb… ezért miután meghoztuk őket ne gyanakodjunk azonnal kopoltyúféregre, várjunk pár napot, akár 1 hetet is. Ne ijesztgessük őket. Képesek megismerni az idegeneket az akvárium előtt, és jó pár egyed el is bújik ilyenkor.

Van még jó pár dolog ezzel kapcsolatosan, amit nem írtunk le, de hagyjunk teret mások tapasztalatainak is…

Üdv egyelőre:)

április 5th, 2011

Külső szűrők

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Egyelőre csak röviden, mert regényt is lehetne írni az akvárium külső szűrőkről. Ha valakit jobban érdekel megkérdezi itt.

Általában elmondható, hogy ha a tárolási hely engedi, mindenképpen külső szűrőt használjunk az akvárium vizének szűrésére. Ez esztétikai előnyökkel is jár, hiszen, nem kell az akvárium vizében egy nagy műanyag dobozt elviselnünk. Technikai okok miatt, pedig azért, mert sokkal hatásosabb, könnyebb kezelni, tisztítani.

Az akvárium külső szűrők tartályát érdemes biológiai töltettel megtölteni (ha gyárilag nem az van benne, akkor lecserélni). Mi a biológiai töltet? Tulajdonképpen minden, amin megtudnak tapadni a hasznos bacik és szaporodni tudnak. Akvárium szaküzletekben lehet kapni, kimondottan erre a célra, kerámia gyűrűket, substrat-ot, meg egyéb fura külsejű és alakú tárgyak sokaságát. Véleményem szerint bőven elég a kerámia gyűrű. Árban a töredéke a többinek, és tökéletesen megfelel. Nem kell sera-t venni belőle, kb a ötödébe kerül a kínai gyártmány, ami tökéletesen ugyan úgy néz ki, az anyaga egy kicsit szilárdabb is, ami jó (tisztításnál nehezebben törik). A szűrő tartályát legalább két emeletre osszuk, alulra, ahol jön be a dzsuvás akvárium víz kerüljön egy jó nagy réteg kerámia gyűrű, majd szivacs réteg, és felülre ismét kerámia gyűrű, vagy substrat (kis barna golyócskák), és legtetejére szokás rakni a vattaszerű lapot és rá a filc lapot, hogy a szűrő motor részébe ne juthassanak apró darabkák, amik tönkre tehetnék.
Ez után a többit a szűrő intézi. Elkezdődig a hasznos baktériumok szaporodása, amik biológiailag megszűrik az áthaladó vizet. Tisztítani mérettől függően, általában havonta érdemes, akkor is csak folyó víz alatt kimosni a fizikai dzsuvát, hogy a szűrő megfelelő erővel tudjon forgatni. Ne forró vízzel tegyük ezt, mert akkor a baktériumok megtelepedése kezdődhet elölről, ami az akvárium vizének romlásához vezethet.

Hát, röviden ennyi, de mint mondtam, ha valakit jobban érdekel ez a téma, írjon!

április 5th, 2011

Élő/fagyasztott eleség

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Még mindig kaja.:)

Szerencsére élő eleségből is elég nagy a választék. Bár nagyban befolyásolja a lakhelyünk, sajnos. Vidéken sajnos sokkal kevesebb a választék, vagy egyáltalán nem lehet kapni. Ilyen településeken vásároljunk fagyasztott formában. Vagy ha az sem kapható, biztos jártok Budapesten, akkor tankoljatok fel fagyasztott áruval. Szintén jó tipp lehet, hogy sokan adnak hentes árut, mint nyers ételt az akváriumi halaknak (pl. pulyka/marha szív).

Szúnyoglárva:
Abból is a vörös szúnyoglárva, ami magasabb tápértékkel bír. Viszonylag könnyen beszerezhető, sőt szabadon befogható. Vigyázni kell, hogy tisztára öblítsük mielőtt beöntenénk őket, vagy csipesszel adagolhatjuk. Valamint arra is, hogy mértékkel adagoljuk, mert sajnos gyakori a nehéz fém mérgezés, valamint bél gyulladást okozhat az akváriumi halaknak.

Tubifex:
Elég gusztustalan jószág, de a tápértéke miatt, még mindig nem ment ki a divatból. Pedig számos betegséget hordozhat, amik aztán szétterjednek az akváriumban. Hűtőben tárolandó, annyi vízben, ami épp hogy ellepi őket, és naponta 1-2x át kell öblíteni alaposan. Mielőtt halainknak adnánk több napig tárolni kell, hogy a bélrendszerük teljesen kiürüljön, ami a betegségek fő hordozója (a fagyasztottal ezt nem érdemes megtenni:)). Számos országban betiltották. Az okát nem tudom, de valószínűleg ezért.

Artemia (sóféreg)
Viszonylag jó tápérték és házilag is kikelthető. Kis aranyszínű golyók, amiket folyamatosan bugyogó jódmentes sós vízben kell keltetni (24-30 óra). A kikelt állatkák rák féleségek, amiket sűrű szűrőbe öntve, vagy felszippantva kell megfogni és odaadni berakni az akváriumba. Mindig csak annyit keltessünk, amit egy etetésre oda is adunk. Fagyasztva is kapható, amit nyilván nem kell keltetni.

Ezek nagyjából, amik Magyarországon is beszerezhetőek. Fagyasztott formában persze más a helyzet, különböző rákfélék, kagylóhús, zöld eleségek, sőt hentes áruk is. Ha valamiről nem tudjátok mi az, kérdezzétek meg az eladót (ha nem tudja ő sem, ne vegyétek meg tőle:)), vagy itt is lehet kérdezni.

április 5th, 2011

Akváriumi alga

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Elég népszerű téma az akvarisztikában ahhoz, hogy ne menjünk el szó nélkül mellette. A legáltalánosabb algafaj ami akváriumban megszokott jelenni, a zöld alga. A zöld alga szinte bárhol megtelepedhet az akvárium falán, akváriumban lévő egyéb tárgyakon, növényeken. A vizet is kicsit beszínezhetik. Elég sok akvárium vegyszer létezik, amelyek eltüntethetik ezt a fajta algát, de egyiket se nagyon ajánlanám. Ha már vegyszerezni kell az akváriumot, akkor ott tutira nincs rendben valami.

A leggyakoribb hiba, hogy nincs elég növény az akváriumban, amelyek elősegítik az akvárium vizének biológiai egyensúlyát. Annak hiányában pedig egyenes út vezet az opálos víz, és vagy algásodás, és vagy halak pusztulása felé. Tehát tessék IGAZI, ÉLŐ növényeket ültetni az akváriumba.

Szintén ilyen fontos a megfelelő akvárium világítás. Ne túl erős, és ne túl gyenge legyen. Ha túl erős, elősegíti a zöld algák szaporodását, ha túl gyenge a barna algáét. Nem kell megijedni, nem olyan szűk a megfelelő tartomány. Sok féle világítás van, de a mai állapotoknak megfelelően és a pénztárcáknak megfelelően a legjobb választás még mindig a neon. Kisebb akváriumhoz 50L -ig elég  egyetlen neon, hogy megfelelően megvilágítsa az akváriumot. 2 Neon akvárium formájától függően azonban elég akár egy 600L-s akvárium megvilágításához is. Lényeg, hogy a neonok hossza az akvárium teljes, vagy közel teljes hosszában átérje. A neonok teljesítménye nagyjából egyenesen arányos a hosszúságukkal is. Minél hosszabb, annál nagyobb teljesítményt adnak le.
Igazság szerint szemre szoktam (és még sokan mások) megállapítani, hogy mekkora megvilágítás kell annak az akváriumnak. Persze a többször használt sablon akvárium méretű akváriumoknak fejből tudjuk, hogy milyen cső/csövek kellenek.

Ami szintén fontos tapasztalat lehet, hogy ha a víz, világítás, növények, szűrés rendben, akkor pluszba rakhatunk mangrove gyökeret az akváriumba, ami kicsit ugyan megszínezi a vizet, de amióta van, azóta ha fel is bukkant pár pötty alga, 1-2 hét alatt magától elmúlt. Úgyhogy én ezt már kötelezőnek érzem, és sok bosszúságtól kímél meg. Biztos megtudják ezt cáfolni, hogy neki is van, mégis algásodik, azoknak ajánlom figyelmébe a bekezdés feltételeit.;)

április 5th, 2011

Akváriumi halak bélférgessége

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Elég aktuális téma, hiszen most esett túl akváriumunk egy féregkezelésen. Aki csodálkozna, igen, az akvárium halak is lehetnek férgesek, méghozzá sok fajta fertőzheti meg halainkat. Az egyik leggyakoribb férgesség az akváriumi halaknál a bélférgesség. Leggyakrabban, ahogy történt nálunk is, az újonnan vásárolt halakkal lehet a legkönnyebben terjeszteni illetve megfertőzni saját kis akvárium világunkat. Esetünkben az új diszkoszok hozták be (sajnos nem volt lehetőség karanténra a betelepítésüket megelőzően). A kezelést a viszonylag új szerrel végeztük el – sera med tremazol. 4 órás fürdő majd min. 80%-s vízcsere. A kezelés közben lehetett látni az éppen ürítést végző hal kakijában a kis még mozgó bélférget. Ez a kezelésnek köszönhető, hiszen élő állapotban nem távozna magától, csak a döglődőket láthatjuk ürülni.

A felismerés nem volt nehéz, a fertőzött halak átlátszó fátyol szerűt ürítenek. A nagyon fertőzött egyedek lefogyhatnak, és étvágytalanok lehetnek. A kezelés nélküli fertőzött akvárium halak, azok pusztulásához is vezethet.

április 5th, 2011

Víztesztek

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Általában két fajta tesztet vásárolhatunk az akvárium szaküzletekben.

- teszt csík. Vannak komplex tesztcsíkok, amelyek az akvárium vizének legfőbb tulajdonságait tudja mérni (alapfeltétel, azért, hogy ne arzénnal vagy egyéb mérgező anyaggal szennyezet vizet rakjunk az akváriumba). A csapvizet ezzel is nagyjából be lehet mérni. De azt kell mondjak, hogy az összkeménység (gh) kimutatása kétséges. Utoljára sera-t használtam, és bizony mikor nem 0-s a víz, és nem 16 feletti, tehát köztes érték mérésére tökéletesen alkalmatlan! Három rublika is van a GH-ra, és a minta szerint ha egy se, vagy egy, vagy kettő, vagy három rublika színeződik el, aszerint kapjuk az értékeket. Tökéletes volt a 0-s víznél (egy se szineződőtt), tökéletes volt a 16 feletti kimutatás (mind 3 elszíneződőtt), azonban mikor a kettő közötti a víz, mind a 3 rublika megint egyformán színeződött el. Mind a három rublika félig ilyen, félig olyan volt. Döntsd el bakker ez alapján! Szóval semmire sem volt jó. Csináltam még egy ellenőrző tesztet, hátha rossz volt a csík. Megint csak ugyan azt kaptam. A többi értéket nagyjából helyesen mutatta.

- csepegtetős teszt. Lényege annyi, hogy veszel az akvárium vizéből egy fiolába mintát, majd abba a csepegtető szerből egyesével csepegtetsz, és amikor elszíneződik a víz, annyi az érték, amennyi cseppet csepegtettél bele a katalizátorból.
Ezzel a fajta méréssel pontosabb értéket kaphatunk a víz milyenségéről.

Érdemes venni a tesztcsíkot, amely több információt is kimutat az akvárium vizéről (mivel így egy kicsivel olcsóbb, mintha egyesével megvennénk a csepegtetős tesztet mindenre), és azt mondom, hogy érdemes pluszba venni egy összkeméységet mérő csepegtetős tesztet is, ha pl diszkoszaink vannak.

április 5th, 2011

Akvárium víz lágyítása házilag

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Sokan szeretnék lágyítani a vizet halaik, illetve növényeik számára az akváriumban, hiszen az felel meg a természetes élőhelynek (nem úgy az afrikai sügéreknek). Azt fogom most leírni, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben házilag is lágyítani a vizet, amit majd szépen az akvárium vizéhez lehet adagolni (vagy rögtön keverni, ha még nincs benne semmi élőlény). Az ozmó készülékekről nem írnék egyelőre, csak annyit, hogy jelenleg elég drága, és mire megtérülne az ára, cserélheted a membránt. Szintén ellene vall, hogy míg megcsinál 1 l lágy vizet kidobsz 2-6 L-t készüléktől függően. Ez nagyon pazarlás.

Lehet esővizet, meg hólét is alkalmazni, de mai légszennyezettség mellett egyiket sem ajánlom.

Szóval, a csodaszó a kevertágyas műgyanta. Két fajta ioncserélő műgyanta van, amit külön egyiket sem ajánlok, mert utána be kell állítani a PH-t a műgyanta fajtájától negatív, vagy pozitív irányba. Ezért csakis kevertágyas műgyantát ajánlok, ami akvarisztika boltokban kaphatóak.

Adag: 1 L kevertágyas műgyanta 100 L vízből tud 0 keménységű vizet csinálni.

Ár: Mikor először megveszed, kb 2600 Ft / L, de ha nem dobod ki, és visszaviszed cserélni, akkor már csak kb 600 Ft. Ez azért van, mert a gyantát újra és újra fel lehet használni feltöltés után (ha jól tudom, kationokkal, meg anionokkal, de nem megyek bele, mert általánosban míg minden tantárgyból ötös voltam, csak kémiából voltam négyes:), és nektek sem kell tudni, működik azt kész).

Idő: Sokan azt írják 2 óra alatt megvan. Nos, nekem nem volt, ezért úgy hagytam éjszakára, hogy menjen. Tök 0 keményégű víz lett reggelre, 6,8 -as PH-val. Tökéletes!!

Na de, mi is ment: Jelenleg amit használok, 50 L-s akvárium, egy belsőszűrő, harisnya, és a gyanta.
Mivel 50 L-ről van szó, fél L gyantát teszek a harisnyába, aminek két végét nyilván elcsomózok, hogy ne tudjon a gyanta kijönni belőle. Ezt a zsákocskát beleteszem egy műanyag flakonba, pontosabban kettőbe. Két műanyag flakont ketté vágtam. Mindkét flakonnak a felső részét használom. Egyikbe beletuszkoltam a zsákot, másikat meg átellenesen beledugom a zsákos flakonba. A zsákos flakon szájába pedig bedugom a belső szűrő kimeneti csövét. Mehet az akváriumba. Bekapcsolom a szűrőt, a többi megy magától. Nem szép, de gyorsan megvan, és működik. Nem pepecselős.

Nyilván számít az is, hogy mennyire jól zárnak a csatlakozások, és a szűrő teljesítményétől is, mivel a túl gyenge szűrő egyszerűen nem fogja tudni átnyomni a vizet a gyantán.

Akinek van olyan akvárium belső szűrője, amibe belefér a fél liter gyanta, annak nyilván elég a szűrő tartályába betenni a gyantás zsákot. Nem kell flakonozni.

április 5th, 2011

A vitorláshal

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

A vitorláshal (Pterophyllum scalare) a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a Cichlidae családjába tartozó faj. Kissé savanyú vizet kedvelik, könnyen tartható fajta.

Közepes, illetve nagy akváriumba ajánlott. Nem ajánlott kisebb testű halak mellett tartani, mert bár előfordul, hogy semmi bajunk nem lesz vele, mégis az esetek többségében felzabálja a kisebb testű halakat. Ennek ellenére eddig mindig sikeresen tartottam (1-2db-t) őket neon halakkal, és hasonló nagyságú halakkal együtt. Azt viszont megfigyeltem, hogy ha rajban vannak, akkor nem igazán tanácsos kisebb halakat betenni hozzájuk, mert percek alatt végeznek velük. (egyszer sikerült 10 kis vitorlás közé betenni kb 30 zebradániót, hááát horrorba illő volt a jelenet, mire észbe kaptam 5-10t széttéptek, mindezt 2-5 perc leforgása alatt.)
Jó páran viszont panaszkodtak, hogy nekik hiába van kevés pontosan 1 db vitorlásuk, mindenkit xxxxogatnak, csipkednek. Érdekes, hogy nekem még 1 ilyen vitorlásom sem volt. Pedig volt már összezárva 50 L-s akváriumba zebradániókkal, neonokkal. Na mind1, lényeg, hogy óva legyetek intve:)

április 5th, 2011

És akkor már fűtő

No Comments, akvárium fórum, by akvariumadmin.

Érdemes egy pár szót az akvárium fűtőről is ejteni. Szinte már alig kapható, ha egyáltalán, a régi nem automata fűtőszálakat. Egy kicsit nehezebb dolgunk volt, hiszen ki kellett számolni mindig, hogy egy bizonyos méretű akváriumba mekkora teljesítményű fűtőszál kell. Aztán ha valamit elszámoltunk, vagy felforrt a víz, vagy megfáztak halaink. Minden esetre elmondható, hogy állandóan figyelni kellett az akvárium vizének hőmérsékletét.

Ez mára annyiban módosult, hogy a fűtőszálak többsége automata. Beállítható rajta, hogy hány fokot szeretnénk az akváriumba. Tévedés ne essék, itt is számít a teljesítmény, hiszen egy 5W-s fűtővel sosem fogjuk felfűteni 27C-re egy 400L-es akváriumot. Meg kell nézni a dobozon, hogy mettől-meddig tudja megfelelő hőmérsékleten fűteni az akváriumot. Utána már csak annyi a dolgunk, hogy egyszer beállítjuk milyen hőmérsékletű vizet szeretnénk az akváriumba. DEEEE! És ez fontos, legyen akármilyen márkájú az a fűtőszál, egyszer meg kell győződnünk róla, hogy valóban annyin tartja az akvárium vizének hőmérsékletét, mint amire beállítottuk. Ugyanis a fűtőszálakon írt hőmérsékletektől eltérhet a valós érték. A különbség azonban konstans. Pl egy 27C-re állított automata fűtőszál állandó 25C-t csinál az akváriumba. Ugyan ez pozitívba is mehet. Ilyenkor állítsunk utána annyi fokot, amennyi a különbség (előbbi példa szerint állítsuk 29-re, hogy 27-t kapjunk). Ezt csak egyszer kell beüzemelésnél ellenőrizni, utána tudni fogjuk, és nem kell állítgatni.
Az automata fűtőszálak további előnye, hogy kikapcsol magától, amikor elérte a beállított értéket, és csak akkor kapcsol be, amikor kezd kicsit hűlni a víz. Így biztosítja az állandó hőmérsékletet.

Léteznek átfolyós fűtőszálak, amelyeket a külső szűrő visszaáramló csővezetékébe kell közbeiktatni. Modern megoldás, és nem kell az akvárium belsejébe bámulni az általában teljes akvárium magasságnyi üveg valamit.

A mai világban nem ritka a külső szűrőkbe épített fűtő. Elve az iménti, csak egybe van a szűrővel, nem kell molyolni a csövezéssel. (amúgy akinek ez gond lenne, ne tartson akváriumot:))